Aneszteziológia

Mai napon  ( a műtét előtt ) aneszteziológushoz kellett menni, aki, mielőtt holnap elaltatja a gyerekem, megvizsgálta (és bírálta). Gergő persze hozta a formáját és amíg a váróterembe tök jól el volt, úgy amikor behívtak minket ordított, mint a sakál....Persze a "kedves" doktornőnek egyből meg lett a véleménye a gyerekről (meg rólunk). Először az asszisztens fel vette az adatokat (addig Krisz ki ment a Gergővel) majd jött a vizsgálat, ami csak hallgatásból, meg egy kis nyomkodásból állt, de ugye Geri ezt sem jól tűrte, mire a dokinő azt mondja nekünk: "Adják oda nekem egy hétre, majd Én megnevelem" Na itt majdnem padlót fogtam, majd közölte, hogy ma éjféltől nem ehet a gyerek, majd 6 után nem is ihat semmit a műtétig.... Mondom neki, h Ő még cicizik éjszaka, azzal mi legyen? Erre Ő: Hát egy 2 évesnek nem kell már szopiznia, meg egyébként, az sem szabad." 
Az egy dolog, hogy van igazság abban amit mond, már mint h éjjelre nem kéne már az a szopi, de h jön Ő ahhoz h olyan hangnemben ahogy előadta magát, kioktasson. Most mit szűrjön le az ember? Minek dolgozik egy olyan helyen , ahol gyerekek vannak, ha nem bírja a gyereksírást. Minek, ha egy csepp empátiával nem viseltetik sem a gyerek iránt, sem az amúgy tiszta ideg szülő iránt.....
Már rettegek az előttünk álló éjszakától, meg attól, hogy vészeli át azt az időt éhen, amíg meg nem műtik......
Folyt köv. talán szerdán, ha már túl vunk a műtéten és hazajöhettünk...