100.

Már jó pár napja hogy legutoljára írtam, és ez most a 100.  Sok sok mindent történt velünk azóta... Hol is kezdjem...
Elsőként a nem is régen történt Gergő leesett a lépcsőről jut eszembe.. Szerencsére benne nem hagyott olyan mély nyomokat mint bennem, egy kicsit felsértette a száját, ami szépen és egész gyorsan gyógyul is.. Na szóval az úgy volt hogy lenn voltunk az udvaron és Gergő legújabb szórakozása az lett, hogy egyedül mászik fel a lépcsőn..aztán felállt a tetején, én persze egy pillanatra elfordítottam a fejem..és már meg is történt a baj...Ő fél percig sírt, én fél órán keresztül remegtem...Többen nyugtattak azóta, h hát ebből csak egyre több lesz..
Aztán megtanult létrára mászni, mert ugye apa mostanság fejezte be a parafázást  konyhában, mert az elszívó mögé kellett rakni..és ahhoz létra kell, és Gergő mindenben segít apának, és utána mászott az első fokra, aztán felfedezte h feljebb is tud menni, és mikor apa leszállt, sikerült a harmadikra is felállni...
Aztán imádja a sapkákat, mikor megtaláltuk apa elveszettnek hitt baseballsapiját rá kellett adni, és bár 6 számmal nagyobb, egyből rohant a tükör elé, mert amint valami a fejére kerül egyből rohan megnézni magát...Igen rohan! már nem csak megy, szalad, hanem rohanni is tud..bárhol, minden terep fekszik neki... És aztán ott vannak a cipők, néha "bekattan" és hozza cipőjét, h adjam rá, meg néha meg is próbálja saját maga felvenni.. És kapott egy nike sportcipőt, mert megérdemli :) És most ennyi ami eszembe jut..
Aztán itt vok én, fejben sikerült eldöntenem, h megvan a nyelvvizsgám, ami Krisz szerint édes kevés, sztem viszont a nyelvvizsga felé vezető úton megtett pár lépés :)))) Aztán tegnap vtam egy ING-s megbeszélésen, ahol persze biztosítási ügynököket keresnek...:(( Arra jóóó volt, h végre kicsit fontosnak éreztem magam, mármint ez is egy lehetőség a munkába való visszatérésnek...
Most ennyi, ha nem lustulok holnap és áttöltöm a képeket, akkor hamarosan azt is küldök....