Nos hosszú hosszú idő után én is újra kezdem a blog írást, asszem...Nem túl sok mindent történ velünk a nyáron... nyaralni sajnos nem tudtunk elmenni pénz hiányában így maradt apának az állandó munka, nekünk meg az itthonlét.. Nyár közepén ráeszméltem, h ideje leszoktatni a Gergőt a pelusról, főleg h a délutáni alvás után is száraz maradta pelusa... így történt h a nyár második felét a drágám meztelenül töltötte és egy idő után rájött, h milyen buli a bilibe pisilni-kakilni, de a Wc-be meg még jobb így történt, h Aug 3-án 29 hósan szoba és ágy tisztának tituláltam őt, addig is csak azért nem mert előfordult 1-2 baleset...Nagy pillanat volt még Gergő első vonatozása.. ugyan is 3 hetet a mamáéknál voltunk Iváncsán, na nem egyfolytában hanem 1 hetes megszakításokkal, h apa se szenvedjen hiányt belőlünk. Mondanom sem kell Gergő rettenetesen élvezte a vonatozást is, meg a vidéki életet. A vonaton baromi jól viselkedett, anyuéknál meg igazi paraszt gyerek vált belőle, a szó legnemesebb értelmében, reggelente miután felkelt az volt az első, h amit én ráadtam azt Ő levette magáról és meztelenül rohant ki az udvarra játszani. Hátra ment csirkéket kergetni, és persze ki nem hagyta volna a mamával a kertet... :)))) És az sem elhanyagolható szempont, h ott voltak az uncsi tesói,akik állandóan rendezték őt, és rengeteget játszottak vele (főleg Anna). Gyerekkori barátnőm kisfia Krisztofer is jó játszótársnak bizonyult, s Gergővel azt hiszem barátságot is kötöttek...Nagyjából ennyi ami történt, aztán októberben elkezdtünk bölcsibe járni. Az eleje csúcsszuper volt, Gergő nagyon élvezte h kint lehet egy csomót... Aztán amikor anya egyre hosszabb időre távol maradt akkor bizony eltörött a mécses. Szörnyű volt hallgatni h sír és egyfolytában azt mondja h anya anya anya...Aztán jött egy csúnya felsőlégúti megbetegedés amikor is 1 hetet itthon maradtunk és újra kezdhettük a beszoktatást szinte... Mostanában (3) napja nem sír mikor ott hagyom és alszik is ebéd után....Aztán ugye azér adtuk bölcsibe az én drágámat, mert nekem munkát kell keresnem.. Ugye nem vártam h ez könnyű lesz, egy ideje meg le is tettem róla, mert kiderültek bizonyos dolgok. De kezdem azzal, h ugye rendszeresen olvasgatom
Nojci blogját és egy bejegyzésén (
ezen) Úgy elbőgtem magam.. Igazságtalannak tartottam h én is annyira szertnék második babát, Neki meg már a harmadik van benne a pocakjában... Nos akkor még nem tudtam amit most már tudok, h akkor már az én pocakomban is benne volt a legifjabbik Bencs... :))) 2 Hónapig egyáltalán nem tudtunk róla, ugyan is rendesen menstruáltam... :( Aztán feltűnt h baromira fáradékony vok és nem is volt meg annyira mint szokott... Aztán a nővérem Lyukat beszélt a hasamba, h vegyek egy tesztet, mert szerinte tutira tehes vok, én meg nem akartam mert mi van ha kiderül h még se ... A reményt nem akartam elvenni magamtól... Nah aztán persze győzött a kiváncsiságom, mert ahogy utána néztem a tüneteim sajnos cukorbetegségre is utalhattak... Megcsináltam, alighogy "lepsiltem"a tesztet az fél pillanat múlva már ki is jelezte a 2 csíkot... Nah mondom most akkor nem kicsit vok már terhes, ha ennyire gyorsan megjelennek a csíkok...Még előtte mikor mondtam Krisznek h vagy cukorbeteg vok, vagy terhes, akkor ő csak ennyit mondott, az jobb ha cukorbeteg vagy mer arra van gyógyszer.... :((( :))) Aztán egy nappal a teszt után mindenkinek elhíresztelte, h ő milyen frankó csávó , megint csinált egy gyereket.. :) Nekem meg csak annyit mondott h én milyen vok, rám elég csak rám nézni máris teherbe esek tőle.. Aztán jött egy kis bonyodalom, megint vérezgettem, rohanás a dokinőhöz, ahol kiderült h már igencsak 10 hetes vok... és szerencsére nincs pánikra ok, de megint a Veszélyeztetett státuszba kerültem...Kaptam ultrahang fotót is:
Azóta voltam már vérvételen is meg második ultrahangon is és ezek szerint kb május 12-13-ra születik meg a bébi (vag yugye előbb, mer Gergő sem bírta odabent végig..)És egyenlőre nem tudjuk h Fiú é vagy lány . Megérzésem szerint Lány, az ultrahangos doki meg azt mondta h egyenlőre nem lát kukacot a lába között szal lehet h jók a megérzéseim, de ő csak akkor mondhatja ezt ki hivatalosan ha már legalább 90%-ra biztos... Gergővel kapcsolatban meg úgy döntöttünk h 1 hónapot adunk még neki ha addigra sem rázódik bele és sokat sírdogál, akkor marad itthon.. nem kínozzuk tovább (meg engem sem, mert baromi rossz nélküle...)
Gergőről képeket majd töltök, mert vannak, csak még át kellene töltenem a telómról...
